Bloggersuli - Érzelegjünk

Üdvözlök minden kedves olvasót!

Ennek a sorozatnak a célja, hogy kezdő, vagy bizonytalan bloggereknek segíthessek gyakori, ámde nehéz, írással kapcsolatos kérdésekben.

Egy segítőcsoportban vagyok aktív helper, bétázást, tanácsadást, és még sok minden elvállalok. Ebből az okból kifolyólag keresett meg engem egy lány, hogy mondjam el a véleményem az érzelmek kifejezéséről, leírásáról.  

TÁVOL ÁLLJON TŐLEM

Az első, amit nagyon fontosnak találok az az érzelmek, személyiségek sokszínűsége egy karakternél. Ez a sokszínűség nem lehet meg, ha az összes szereplő te magad vagy. Így válhat könnyen sablonossá az egész. A megalkotásuknál fontos, hogy az eszünk írjon, ne a szívünk. Ha egy karakter magunkról mintáznánk, akkor is csak egy legyen ebből a karakterből, mert így tesszük őt értékessé.A személyiségből következik az érzés. A karakter távol álljon tőlem, de közel önmagához.

 Ha létrehozunk egy hirtelen haragú, akadékoskodó, "mindentjobbantudok" személyt, akkor maradjunk hűek ehhez minden szituációban. Az érthetőség kedvéért, nézzünk egy példát.

Tehát, tegyük fel, hogy xy rendelkezik a fent említett tulajdonságokkal, és egy olyan helyzetbe kerül, hogy yz, a legjobb barát, próbálja finoman tudtára adni az érzékeny xy-nak, hogy hülyeséget csinál. De bármennyire is óvatosan közelíti meg a témát, fő karakterünk természetesen kiakad, mert egyszerűen ilyen a személyisége.  Ezt fontos szem előtt tartani, amikor bonyodalmakat fonunk a történetünkben. 

AKÁR A VALÓSÁG

Gyakori hiba, hogy a szereplők reakciója egyszerűen lehetetlen. Néhány esetben ez olyan érzést kelt, mintha karakterünk egy robot lenne, aki csak akkor érez, és zuhan szét, amikor úgy akarja, tehát, szinte SOHA. Ilyenkor sokat segít, hogy saját élettapasztalatainkat alkalmazzuk, mert lehet, hogy akkor még fájt nekünk, de már ezen a téren is bevethetjük sérelmeinket. 

KIDERÜLT HAZUGSÁG - Biztosan mindenkiről derült már ki, hogy hazudott. Ha csak jóindulatból is, de hazudott, és most ez a kulcs számunkra. Gondoljunk vissza arra, milyenek voltak az illető szavai, arcvonásai, és próbáljuk minél részletesebben leírni, hogy átérezhető legyen az olvasó számára.

Ehhez hasonló élettapasztalataink hasznosításával sokkal elképzelhetőbbé tesszük a szituációt, amibe az olvasó beleképzelheti magát.

KINTRŐL BEFELÉ

Én nagyon szeretem, és gyakran alkalmazom a Kintről befelé szabályt, vagy inkább elvet. Ez annyiból áll, hogy az érzéseket kintről befelé közelítjük meg, tehát az érzelmek kiváltotta külső vonásokból indulok be az okig, magáig a kiváltó gondolatig. Én, ennek a bemutatására a haragot, dühöt választottam, mert nekem ez a legkönnyebb.

"Amikor xy meghallotta yz válaszát, az arca vérbe szaladt, a homloka ráncba gyűlt. Összeszorította az öklét, és úgy nézett fel barátjára, mintha jelentéktelenné vált volna minden, ami kapcsolatuk tíz hosszú év alatt történt. Úgy érezte, mintha valami felrobbant volna benne, de már nem is egy vulkán, inkább atombomba, vagy valami még rosszabb, aminek a füstje most nem engedte tisztán látni őt. Forróság öntötte el mindenét, és annak szellemében, hogy ehhez már nem tudott mit szólni, feltépte az ajtót, és dühödten csapta be maga után."

ÖSSZEGEZZÜNK

Az érzelmek leírásánál ügyeljünk a részletességre, és a hasonlatok varázslatosság se hagyjuk figyelmen kívül. Ez átérezhetővé teszi a sztorit, és az olvasó képes lesz empatikus lenni a karaktereinkkel, együtt tud majd érezni vele, akár úgy, hogy sajnálja, akár, hogy ő maga is dühös lesz, vagy egyszerűen nem ért egyet: de kivált majd belőle valamit.Egy érzelmet, vagy százat, de ő is érezni fog, ahogy mi is érzünk, és a karaktereink és éreznek. Érzelegjünk bátran!

Remélem segítettem, kérdezzetek, keressetek bátran!

QuinnLinette